5.Fejezet. A védelmező

Arra ébredtem, hogy a fiúk beszélgetnek.A testemet átjárta a csodálatos melegség, mikor rá jöttem hogy még mindig Harry mellkasán fekszem.Hogy biztos legyek ebben, kicsit bele markoltam a derekába, ami belőle egy kisebb nyögést váltott ki. Kinyitottam a szemem és felnéztem. Harry hasa megremegett mikor halk nevetés hagyta el a száját.Gyorsan felkaptam a fejem a mellkasáról és elvörösödve ültem a kanapén. 
-Baj van? -Nézett rám Hazza.
-Nem, semmi.-Mosolyogtam. Harry Felállt és a konyhában kezdett kutakodni.Vissza jött a kezében egy géz köteggel és egy tubusos fertőtlenítővel.Vissza ült mellém és óvatosan elkezdte kenni a nyakamat.Néhányszor élesen felszisszentem mert eléggé csípett. Mikor kellően bekente, megfogta a géz tekercset és jó párszor végigtekerte a nyakam körül.Le ragasztotta majd arrébb dobta a maradékot. Hirtelen Louis hangját hallottam meg.
-Meg kell ölnünk Caroline-t.-Kirázott a hideg.Az egész testem remegni kezdett.
-Kérlek ne.-Motyogtam.
-Veszélyt jelent rád.-Nyalta meg a száját Zayn.Tudtam hogy őt ingerli a legjobban az, hogy megremegett a testem.Nem mertem a szemébe nézni.Annyira féltem tőle.Ki tudja mikor támad rám? Félelmemmel csak bátorítottam őt.Őszintén szólva, nem igazán akartam halálomat lelni a karjai közt.Zayn felállt és oda sétált hozzám.A szívem a torkomban dobogott.Jobb kezébe fogta az arcom és a szemembe nézett.A mellkasom nagyon gyorsan emelkedett és süllyedt.Egész testemben remegtem.
-Zayn, az ég szerelmére. Retteg tőled.-Vetett rá Harry rosszalló pillantást.Zayn az alsó ajkába harapott majd le guggolt elém.
-Kérlek ne félj tőlem. Minél jobban félsz, annál erősebben vágyom a véredre.-Ezzel is csak fokozta a félelmem. Ő volt az egyetlen akitől rettegtem.Azok a vággyal teli szemek, amikkel rám nézett.Muszáj volt csinálnom valamit.Nem bírtam tovább így maradni, vele szemben.Lehunytam a szemem hogy megnyugodjak kicsit.Ez egész sikeres volt így újra kinyitottam a szemem.
-Ha nem teszel olyasmit amitől félnem kellene, akkor megpróbálok nyugodt maradni.-Mondtam nagy önbizalommal.Mély levegőt vett és felállt.
-Ne aggódj.-Mosolygott majd vissza ült a kanapéra.  
-Kérlek, csak ne öljétek meg Caroline-t. Nem akarom hogy fölöslegesen gyilkoljatok.-Dadogtam.
-Élveznéd, hogyha ő ölne meg téged?-Értetlenkedett Liam.
-Nem.De ha nem jön el újra, akkor ne bántsátok.-Néztem végig rajtuk.
-Nyugi.Ígérem.-Simított végig a fejemen Louis.Megnyugtatott,mert amit Lou megígért,azt mindig be is tartotta.
-köszönöm.-Mosolyogtam.
-Most vadásznunk kellene.-Nézett a srácokra Niall. Mindenki egyet értett, kivéve Harry-t ő azt mondta nem éhes.Ezt valahol megtudom érteni, azok után hogy kicsit sok vért vesztettem, amit ő sikeresen eltávolított a nyakamról.
-Most embert öltök?-Sütöttem le a fejem.
-Nem kell mindig embert ölnünk.Most be érjük az állat vérrel is.-Mosolygott bizarran Zayn.Nem szóltam semmit,ezért ők elindultak kifelé. Harry velem maradt, mert szerinte jobb ha nem hagynak egyedül. Őszintén, nem bántam hogy így történt, mert a közelsége még mindig megnyugvást nyújtott.Sokáig csak ültünk csendben egymás mellett. Harry hirtelen felkapott és ember feletti gyorsasággal rohant velem fel a szobájába. Bezárta az ajtót és az ágya alá kényszerített.
-Mi a francot csinálsz?-Kerekedtek el hirtelen a szemeim.
-Csak maradj itt, ne idegeskedj és maradj csöndben.-A következő pillanatban csak azt hallottam hogy az ajtó erőteljesen kivágódik.Ismét nem értettem mi történik, de tudtam hogy semmi jó.
-Mit szeretnétek? -Kérdezte Harry nyugodt hangon.
-A lányt.-Kuncogott valaki mély hangon.Ezek után csak egy mély nyögést hallottam, majd egy fejtelen test hullott elém. Be kellett fognom a saját számat, nehogy elsikítsam magam.
-Meg halsz.-Hallottam egy kétségbe esett női hangot.
-Ha megölsz, mivel lesz jobb?-Kérdezte Harry fuldokolva.Nem bírtam tovább.Elő másztam és könnyek szöktek a szemembe mikor láttam, hogy egy szőke lány épp megharapja Harry-t. Körbe néztem, és ahogy megláttam egy éles dolgot, rögtön felkaptam, és végig húztam a kezemen teljes erőmből.A szőke lány azonnal rám nézett és otthagyta Harry-t.Oda jött hozzám és erősen szorította a kezem.Nem törődve vele, rá néztem Harry-re aki elég gyengének tűnt.A szőke éppen készült belém nyomni szemfogait, mikor Harry mellé lépett és egy erőteljes mozdulattal az ő fejét is letépte.Nagyon megijedtem, de örültem hogy végre meghalt. Harry szemei ismét vörös tűzben égtek.Sok vért veszíthetett.Gyenge volt.Oda nyújtottam neki a karom.Nem habozott, azonnal eltávolította róla a vért.Forró ajkait égő bőrömnek nyomta, ekkor éreztem, hogy nem volt túl mély a seb, és már nem is vérzik. Harry nagyon vadnak és ingerültnek tűnt, most mégsem féltem tőle.
-Tedd meg.-Utasítottam.
-Megőrültél?-Lépett hátrébb.
-Meg mentettél. Megint. Nem akarom hogy szenvedj, vagy..-Nem bírtam befejezni a mondatot, de mindketten tudtuk mi lesz ha nem jut vérhez.Nem akartam őt elveszíteni.
-És ha megöllek?-Vetett rám aggodalmas pillantást.
-Bízom benned.-Léptem hozzá közelebb.Mélyen a szemembe nézett majd ajkait a nyakamra nyomta. Apró csókokkal borította el nyakam puha bőrét.Bevallom, nagyon élveztem.Nem gondoltam volna hogy ilyen gyengéd lesz.Amilyen finoman csak tudott, neki döntött a falnak.Egyik kezével lefogta mind a kettő kezem a fejem fölött, másikkal pedig derekamat markolta.A lábam kicsit megremegett, mikor szemfogait kezdte húzgálni a bőrömön.Egy ponton megállt, és mohón belém harapott.