4.Fejezet Vonzalom

Tett felém egy lépést, amire én hátrálni kezdtem.Féltem tőle, mégis tudtam,hogy nem akar bántani.
-Mi történik velem, ha megmarsz?-Tettem fel a kérdés és közben megremegett a térdem.
-Ha túl sokat iszom, meghalsz.Ha nem iszom sokat akkor semmi. Ahhoz hogy átváltozz adnom kell a véremből.Állítsd el valahogy a vérzést mert én nem bírok sokáig uralkodni magamon.
-Mit éreznék?
-Fájdalmat.Nagyon erős fájdalmat, ami nem sokkal később csodálatos érzéssé változna.-A vágy elöntötte testemet. Bár fogalmam sem volt hogy miért, vágytam Harry harapására.Térdre rogytam, és Harry utánam kapott.
-Miért?-Kérdeztem.
-Mit miért?-Értetlenkedett.
.Vágyom rá hogy..-Nem fejeztem be a mondatot, csak lesütöttem a szemem. Hazza meglepődve nézett.
-Az nem lehet.-Dadogta.
Mi nem lehet?-Kérdeztem kíváncsian.
-Te érzel engem.Ami igazából lehetetlen.Mert te nem vagy vámpír.-Harry nem bírta tovább.Ismét a nyakamhoz hajolt és lenyalta róla a vért.Ebben a pillanatban belépett a másik négy fiú az ajtón.
-Vigyétek innen Niall-t és ti is menjetek innen!-Utasította a srácokat Louis.Egyikőjük sem ellenkezett, csak elmentek.
-Harry..Ugye nem..-Sápadt el Louis.
-Nem haraptam meg.-Válaszolta Harry kicsit már higgadtabban
Nyugodj meg Louis.Ő mentett meg. Egy Caroline nevű lány támadott rám.Bele kapott a nyakamba és ettől Harry is megvadult.-Magyaráztam.
-Szóval tudod?-Döbbent meg.
-Igen.El kellett volna mondanod.-Öleltem át.
-Ha elmondtam volna, féltél volna tőlünk.-Lépett hátrébb a vér miatt.
-És most szerinted nem félek?-Kérdeztem.
-Tudom hogy nehéz ezt elfogadni.De nehezen fogjuk kibírni hogy..-Harry a mondatába vágott.
-Érez engem.-Mondta teljes komolysággal.
-Ami szerinte lehetetlen.-Néztem Lou-ra.
-Én sem hallottam még ilyenről. Ha egy vámpír érez egy hozzá hasonlót, az természetes.De azt nem tudom, hogy te hogy vagy képes erre.-Vágott meglepett fejet az unoka tesóm.Szemei Vörössé váltak, majd vissza normálissá.Láttam, hogy mind a két fiú erősen küzd a vérszomjával.Felmentem a fürdőbe és lemostam a nyakam. Nagyon csúnya seb ékeskedett rajta.Amikor megláttam szó szerint meg ijedtem.Miután elállt a vérzés, vissza sétáltam a fiúkhoz.
-Most mondjatok el szépen lassan mindent.-Követeltem.
-Hol is kezdjem?Én Változtam át először, engem követett Liam, Zayn, Harry és tegnap Niall. Engem és Liam-et egy gonosz vámpír változtatott át. Nem tudom mi volt ezzel a célja, de megtette. Harry és Zayn a banda miatt akartak vámpírok lenni.Tegnap pedig Niall elhatározta, hogy ő is vállalja.  -Louis végig a szemembe nézett.
-Gonosz vámpír?-Néztem meglepődve.
-Tudod nem mindenki hajlandó állatok vérén élni.-Ült le Harold a kanapéra, én pedig mellé ültem.
-De ti is öltök embert, vagy nem?-Mikor ezt a kérdést feltettem, megremegett az egész testem.
-Néha muszáj. Ha nem tennénk, meghalnánk. De hidd el hogy nem szívesen.-Esett kétségbe Louis.
-Megértem.De, akkor az a sikoly amikor ott voltál és..-Dadogtam.
-Igen.Megöltem őt.Hatalmas volt az éhségem.Az állat vér nem elégíthette ki a szomjam.-Hajtotta le a fejét.
-Most félsz tőlünk? -Nézett rám fájdalmasan Harry.
-Szerinted, ha rettegnék akkor ide mertem volna ülni melléd?-Mosolyogtam.Láttam hogy nagyon  megkönnyebbült. Tudtam, hogy a helyes reakció a félelem lenne, de nem akartam félni tőlük.
-Mondjátok el amit még tudnom kell.-Néztem a két srácra.
-Hát jó. Louis és Liam a legszelídebbek. Zayn-nel nagyon vigyázz, ő legkegyetlenebb. Egy rossz lépés és durván letámad. Engem azt hiszem sikerült megismerned.És Niall..Hát őszintén szólva róla még nem tudom. Ő még újonc és ilyenkor mindenki szeszélyes. Például én egy ideig a rosszak közé tartoztam.Eluralkodott rajtam a vérszomj és nem tehettem ellene semmit.Rengeteg embert öltem meg.Hidegvérrel gyilkoltam, de egy idő után a bűntudat felül kerekedett rajtam és vissza tértem a fiúkhoz.Zayn sosem állt a rosszak mellé, mégis képes hidegvérrel ölni.Hidd el, ő nagyon veszélyes.Fogadni mernék , hogy az első perctől kezdve meg akar téged ölni.-Magyarázta a göndör.
-Köszi, ez biztató.-Kicsit meg rémültem.Már attól is hogy ő megölt rengetek embert, és hogy Zayn-től tartanom kell.Nagyon nehéz volt nekem feldolgoznom ezt az egészet.Hirtelen rám tört egy furcsa érzés. Harry karjai közt akartam lenni.Tudni akartam hogy mellettem van.Furcsa helyzet állt elő, nem értettem saját magamat.Miért vágyom olyasvalaki érintésére, aki meg akar ölni?Biztos ez a hülye érzős dolog, vagy micsoda.
-Van még valami.Ha te félsz, kiabálsz, mérges vagy, vagy olyas valamire gondolsz amitől a szíved gyorsabban ver, akkor mi azt érzékeljük és eluralkodik rajtunk a vadász ösztön.Szóval, csak óvatosan.- Mondta Louis és felment. Biztos vagyok benne hogy észre vette amikor arra gondoltam hogy Hazza karjai közt akarom tudni magam.De, miért hagyott vele kettesben? Kicsit kényelmetlen volt kettesben lenni azzal, aki pár perce majdnem megcsapolt. Harry is észre vehette a változást, mert hirtelen felém kapta a fejét és úgy bámult.Közelebb csúsztam hozzá és a fejem a mellkasára hajtottam.Olyan megnyugtató érzés volt.Harry elvette az eszem. Nem értettem hogy miért, de biztonságban éreztem magam így.Egyik karját a derekamon pihentette, a másikkal pedig a nyakamon lévő sebet elemezgette.Kicsit megnyomta azt, amire én élesen felszisszentem.
-Sajnálom, de ez nagyon csúnya. Le kellene kezelni.-Mondta halkan és lassan fel akart állni.
-Csak még egy kicsit.-Kérleltem szelíden.Egyszerűen nem akartam szabadulni a közeléből.Erre testsúlyát vissza helyezte a kanapéra és nagy levegőt vett.
-Figyelj, bennem téged jelen pillanatban minden csábít.A hangom, az illatom, a testem, a szemem.Minden.-Tudtam hogy igaza van.Tényleg így volt.A hangja,az illata és a testének közelsége megbolondította az érzékeimet.Mégis ahogy hozzám ért, az egész testem remegni kezdett a félelemtől.Láttam, hogy őt ez kicsit ingerli.A szemhéjam egyre nehezebbé vált, és lassan álomba merütem.