Hey Babes! ♥♥
Remélem olvassátok az újrakezdést, jó olvasást kívánok.. Nemsokára fejléccsere:D A legjobb barátnőm csinálja, ő igazán ügyes :) ♥♥♥
Alice xx
Az ágyon feküdtem és Harryt figyeltem. Annyira tökéletesen festett.
-Borzasztóan vastag az az ing, Harry. Mondd, nincs meleged? -Kacérkodtam kicsit.
-Ohh, most hogy mondod, talán tényleg túl meleg van. -Harapott az ajkába, ez még mindig eszméletlenül állt neki.
Ujjait az ingébe akasztotta, és egyszerű, finom mozdulatokkal haladt végig a gombokon. A fehér inget ledobta a földre, és kezeit oly' lágyan vezette végig a mellkasát, hogy szinte megremegtem. Élvezet volt nézni azt is, hogy létezik.
-Megfelel így? -Nevetett halkan.
-Meg, persze. -Mosolyogtam.-Na gyere ide.
-Ha ezt akarod. -Mászott felém, és átható zöld szemeivel az én szemeimet vizsgálta.
Ujjaim a göndör tincsek közé vezettem, és megmarkoltam azokat.
-Mit szeretnél? -Nézett rám Hazz olyan kiskut… ?
-nszemekkel.
-Téged szeretnélek, drágám. -Nyaltam meg kiszáradt ajkaim, mire lágyan megcsókolt. Újra szemeibe pillantva olyan vágyat véltem fellelni, mit ember talán nem is érezhet. Mély levegőt vett, majd felállt. Láttam, hogy megerőltető neki, a kettőnk között lévő akkora erejű vágytól, hogy lélegezni is alig bírtunk. Felvette ingét a földről, majd elkezdte begombolni, nagyon-nagyon meglepődtem.
-Mi a baj? -Kérdeztem nagyon meglepetten.- Harry, most mi van, hallod? Mi történt hirtelen? Válaszolj már! HARRY! Kérlek... Valami baj van velem? Vagy miért csinálod ezt? Hazz... Könyörgöm... -Mentem utána kétségbeesetten, de ő nem állt meg, csak kisétált az ajtón, egyenesen le a lépcsőn, majd ember feletti gyorsasággal rohanva eltűnt. Csak nagy szemekkel meredtem magam elé, nem értettem most mi van. Nagyon rosszul esett, hogy csak úgy itt hagyott, és hiába kérleltem, semmilyen válaszra nem méltatott. Szemeimből kicsordult a könny, nem az fájt hogy nem akarja, hanem hogy ilyen hamar megváltozott a véleménye, és csak így lelépett. Hirtelenjében két erős kart éreztem a derekam körül, és egy jellegzetes illatot.
-Melanie... Mi a baj? -Zayn volt az.Milyen kis gondoskodó tud ő lenni... Eszméletlen.
Szia Zaynie. -Mosolyodtam el halványan, meleg futott át rajtam ahogy hozzám ért.
-Szóval? Miért búslakodsz szépségem?
-Harry szó nélkül itt hagyott, nagyon furcsa volt. -Motyogtam.
-Nem az én dolgom hogy kitaláljam, miért. -nyomott puszit a vállamra.
-Senki sem kért rá. -Válaszoltam, mire karjaival erősebben szorított. Úgy tettem mintha nem érdekelne.
-Még nincs vége a harcoknak. Mi a következő dolog, amit tennünk kell?-Kérdeztem.
-Erősek vagyunk. Itt van Lou, Hazz, Liam, Niall, Én, Te, Emilie, Matt, Andy, Olivier, és ha minden jól menne, akkor Mikekkal és Nicollal sem lenne semmi gond. Hiába áll össze több országnyi vámpír vadász sereg, mi erősebbek leszünk.-Ecsetelte Zayn.
-Így van. Pontosan. De nem szabad alá becsülnünk őket. -Lépdelt Liam lefelé a lépcsőn.
-Valóban nem. -Mosolygott rá Zayn. Csak azt kellene megtudnom mi a franc van már Harryvel... Hová mehetett, de legfőképpen miért?
-Liam, nem tudod mi a franc ütött Harrybe?
-Téged szeretnélek, drágám. -Nyaltam meg kiszáradt ajkaim, mire lágyan megcsókolt. Újra szemeibe pillantva olyan vágyat véltem fellelni, mit ember talán nem is érezhet. Mély levegőt vett, majd felállt. Láttam, hogy megerőltető neki, a kettőnk között lévő akkora erejű vágytól, hogy lélegezni is alig bírtunk. Felvette ingét a földről, majd elkezdte begombolni, nagyon-nagyon meglepődtem.
-Mi a baj? -Kérdeztem nagyon meglepetten.- Harry, most mi van, hallod? Mi történt hirtelen? Válaszolj már! HARRY! Kérlek... Valami baj van velem? Vagy miért csinálod ezt? Hazz... Könyörgöm... -Mentem utána kétségbeesetten, de ő nem állt meg, csak kisétált az ajtón, egyenesen le a lépcsőn, majd ember feletti gyorsasággal rohanva eltűnt. Csak nagy szemekkel meredtem magam elé, nem értettem most mi van. Nagyon rosszul esett, hogy csak úgy itt hagyott, és hiába kérleltem, semmilyen válaszra nem méltatott. Szemeimből kicsordult a könny, nem az fájt hogy nem akarja, hanem hogy ilyen hamar megváltozott a véleménye, és csak így lelépett. Hirtelenjében két erős kart éreztem a derekam körül, és egy jellegzetes illatot.
-Melanie... Mi a baj? -Zayn volt az.Milyen kis gondoskodó tud ő lenni... Eszméletlen.
Szia Zaynie. -Mosolyodtam el halványan, meleg futott át rajtam ahogy hozzám ért.
-Szóval? Miért búslakodsz szépségem?
-Harry szó nélkül itt hagyott, nagyon furcsa volt. -Motyogtam.
-Nem az én dolgom hogy kitaláljam, miért. -nyomott puszit a vállamra.
-Senki sem kért rá. -Válaszoltam, mire karjaival erősebben szorított. Úgy tettem mintha nem érdekelne.
-Még nincs vége a harcoknak. Mi a következő dolog, amit tennünk kell?-Kérdeztem.
-Erősek vagyunk. Itt van Lou, Hazz, Liam, Niall, Én, Te, Emilie, Matt, Andy, Olivier, és ha minden jól menne, akkor Mikekkal és Nicollal sem lenne semmi gond. Hiába áll össze több országnyi vámpír vadász sereg, mi erősebbek leszünk.-Ecsetelte Zayn.
-Így van. Pontosan. De nem szabad alá becsülnünk őket. -Lépdelt Liam lefelé a lépcsőn.
-Valóban nem. -Mosolygott rá Zayn. Csak azt kellene megtudnom mi a franc van már Harryvel... Hová mehetett, de legfőképpen miért?
-Liam, nem tudod mi a franc ütött Harrybe?
Mitől ilyen? -Haraptam az ajkamba.
-Ha baj van, beszéljétek meg. Ha elfuttok a problémáitok elől, az semmit sem old meg. Sokkal egyszerűbb ha mindent megbeszéltek. Így megmaradhattok egynásnak. A hosszú kapcsolat titka. -Mosolygott rám bíztatóan, mosolya csodálatos volt és nyugtató. Egy pillanat múlva már Zaynt nézte teljes mámorral arcán, és Zayn pedig össze szorította ajkait. Mi a...
-Na indulsz? -Sürgetett Liam, mire bólintottam és Harry után eredtem. Átvágtam az erdőn, próbáltam az illatát keresni.
-Melanie. Van valami amit tudnod kell. -Fújta ki a levegőt mögöttem. A hangsúlytól amit használt, lefagytam.
-Mondd csak, Harry.
-Megcsaltalak téged, Melanie...
